Mi azt annyi!!!
Az ingatlanárak Magyarországon az elmúlt 20 évben több mint tízszeresére nőttek, a közös képviselő tehát legalább tízszer akkora vagyon állagáért felel manapság.
De vajon tízszer annyi pénzért is?
Magyarországon alapvetően aszerint teszünk különbséget közös képviselő, és társasházkezelő között, hogy a ház menedzsmentjét valaki hivatásosan csinálja-e. Amennyiben igen, úgy társasházkezelőről beszélünk, ha pedig valaki a házban lévő lakások tulajdonosai közül – akár képzettség nélkül – csinál ilyet, őt közös képviselőnek hívjuk. Utóbbi nem kérhet a tevékenységéért pénzt, ami már eleve furcsa helyzetet teremt a piacon, hiszen ha nem fizetünk valamiért, akkor mi alapon várunk el tőle bármit? Utóbbi azonban valamelyest normálisabb, piaci alapon végzi a tevékenységét és pénzt kell neki fizetni, a legtöbb esetben lakásonként, ráadásul összetettebb feladatköre is van a közös képviselőnél.
Lakásonként 2000 Ft? Hú de sok!
Az első nagy baj az, hogy a hazai piac ahhoz szokott hozzá, hogy lakásonként számolják a közös képviselet díját, legyen az bármennyi is. Gondoljunk csak bele: egy régi építésű ingatlannal, több rozoga lifttel, omladozó lépcsőházzal és tetővel, régi gáz- és vízvezetékekkel a legtöbb esetben sokkal több feladat van, mint egy újépítésűvel, nem beszélve a lakóközösség mentális egészségéről is, melyek mind-mind többletterhet rónak a társasházkezelőkre. Ugyanakkor a másik probléma az árazással, hogy az alapvető feladatokért – mint az éves rendes közgyűlés összehívása, karbantartási feladatok elvégzése és a közüzemi számlák fizetése – kifizetik a pénzt a lakók, de nagyon kevés esetben van motiváció – például projekt díjazás – a társasházkezelő részére egy-egy nagyobb felújítás kapcsán.
Olcsó, vagy drága?
Akár közös képviselő, akár hivatásos társasházkezelő minőségében látja el valaki a ház menedzsmentjét, az ő kezében van az, hogy a tulajdonosi közösség véleményét oly formában terelje, alakítsa, hogy a ház, amiben élünk legalább tartsa meg állagát, de inkább fejlődjön. A lakástulajdonosok sajnos a mai napig sokszor a közös költségre úgy tekintenek, mint valami szükséges rosszra: sokan bele sem gondolnak abba, hogy a közös helyiségek világítását, vagy takarítását, a lift karbantartást, tető felújítást ki és miből fizeti. Abba aztán pláne nem, hogy ezeket a feladatokat ki koordinálja és mennyiért. Ma Magyarországon egyes városokban már lakásonként 1000 Ft-ért is vállalnak társasházkezelést, Budapesten átlagosan 1500-2000 Ft között mozog albetétenként ez a díj. Ezért az összegért cserébe a társasházkezelő több száz millió, egyes esetekben épületenként milliárd Ft-ért vállal felelősséget, illetve ennek a vagyonnak, illetve a közös területekre eső részeknek az állagát megóvja. Ugye milyen nagy biznisz?
Mi a jó ár?
Alapvetően négy dolog határozza meg a társasházkezelés díját. Az egyik, hogy helyileg hol van az ingatlan: vidéken általában szerényebb áron vállalják a házakat, mint a nagyvárosokban, kiváltképp Budapesten. A másik az az ingatlan állapota: egy régebbi, előreláthatóan több felújítást igénylő házért bizony többet kell, érdemes fizetni a társasházkezelőnek, elsősorban annak érdekében, hogy a lakások értéke a későbbi felújításoknak köszönhetően növekedjen. A harmadik szempont az a ház aktuális megtakarítása: ha egy olyan társasházra keresünk kezelőt, amelyiknek a tulajdonosai semennyit nem tettek félre az elmúlt évek alatt, akkor bizony a társasházkezelő első, és nem éppen legkellemesebb feladata általában a közös költség emelése, melyből javarészt felújítási alapot kell képezni a jövőbeni kiadások finanszírozására. A negyedik, és legérzékenyebb szempont pedig a lakások száma: kevés lakásos ingatlant általában kevesen vállalnak, lévén itt teljességgel értelmezhetetlen a lakásonkénti díjszámítás, hiszen 6-8 lakásos társasházakkal is rengeteg adminisztráció és felelősség van. Jellemzően ezek a házak azok amúgy, melyek a saját tulajdonosi körből oldják meg a közös képviseletet.
Mindezeket egybevéve elmondható, hogy lakásonként havi 2.000 Ft, de minimum 30.000 Ft alatt elvárni nem igazán lehet semmit a társasházkezelőtől, vagy ha mégis az olcsóság hívei vagyunk, akkor az „olcsó húsnak híg a leve” – alapon itt is oda jutunk, ahová előző cikkünkben: mindenkinek olyan közös képviselője, vagy társasházkezelője van, amilyet megérdemel.
Forrás: okostarsashaz.hu
2020.02.10.