Nyakán maradt a bérlő, és bosszantja, hogy törvényes úton nehézkes és hosszadalmas kiraknia? Ahelyett, hogy arra vetemedne, hogy törvényen kívüli nehézfiúk segítségét kérje, próbáljon ki néhány egyszerű, legális trükköt!
Nagyot téved az az ingatlantulajdonos, aki úgy gondolja, saját lakásából könnyedén kiteheti a bérlőt, ha az nem fizet, vagy ha egyszerűen csak föl akarja bontani vele a szerződést. A valóság ugyanis az, hogy ha a bérlő önszántából nem költözik ki az ingatlanból, a tulajdonos általában csak lakáskiürítési per útján rakhatja ki.
Olyannyira így van ez, hogy az erőszakos módszerek alkalmazásával – beleértve a zaklatást is – a tulajdonos könnyen megütheti a bokáját, és ő lehet az, akinek önbíráskodás, magánlaksértés miatt felelnie kell. Az sem megoldás, ha a tulaj a közművek lekapcsoltatásával próbálja meg jobb belátásra bírni a lakót, a szolgáltatók többsége ugyanis harmadik személy rovására nem szünetelteti a szolgáltatást, főleg ha a mérőórák – amúgy nagyon helyesen – át lettek íratva a bérlő nevére. Sarokba tehát csak akkor szorul a bérlő, ha a közműdíjakat sem rendezi huzamosabb ideig.
Nem elegáns, de bevált módszerek: így teheti ki a nem fizető albérlőt!
1. A ráijesztés
„Első körben azt szoktam javasolni a patthelyzetbe került tulajdonosoknak, hogy helyezzék kilátásba a közművek kikapcsoltatását, még akkor is, ha ezt az óhajt a szolgáltatók többségén úgysem tudnák keresztülverni” – tanácsolja Horvát István, a HMG Censor Kft. ügyvezetője.
Horvát István a bérlő kitessékelésével kapcsolatban leginkább azt hangsúlyozza, hogy a tulajdonosnak érdemes már az első intő jelre lépnie. „Ha a bérlő nem fizet, de a tulajdonos kivár, könnyen megeshet, hogy a bérlő egyszerűen lelakja a kaució összegét, és még azon felül is marad néhány hónapot. Ilyenkor a tulajdonos örül, ha egyáltalán megszabadul a rossz bérlőtől, aki akár több hónapig is kihúzhatja fizetés nélkül. Az ilyen esetekkel ráadásul a rendőrség sem foglalkozik – egyszerűen nem bonyolódnak bele az ügybe, hiszen az a bíróságra tartozik. Emiatt is fontos a közművek átíratása, hiszen ha ez nem történik meg, a bérlő pedig kirakhatatlan, az esetleges díjtartozásokat a tulajdonoson hajtja be a szolgáltató. A másik gond a közös költséggel van, ezt ugyanis mindenképpen a tulajdonoson vasalja be a ház.
hozzáteszi, hogy a villanyt például ki lehet kapcsoltatni, de csak akkor, ha az óra a tulajdonos nevén van.
2. Ajtó nélkül a házba
Ha a fenyegetőzés nem vezet eredményre, jöhet a második lépés: lakótelepi és társasházi lakásoknál remekül működik az a módszer, amikor is a tulajdonos felújításra hivatkozva elviszi a nyílászárókat. Mondjuk a bejárati ajtót és a nappali ablakát… Ehhez van joga a tulajdonosnak, két erősebb testalkatú karbantartó pedig simán kiszereli és elcipeli a kérdéses, „felújításra szoruló” szerkezeti elemeket. „Ilyen esetben a bérlő komolyan meggondolja, érdemes-e bent maradnia a lakásban. Emiatt szokott ez a módszer beválni” – tanácsolja ifj. Mihályfalvy István irodavezető
3. Irány a raktár
Amennyiben a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, akkor végső esetben elképzelhető az a megoldás is, amikor a tulajdonos kifigyeli, mikor nincs otthon a bérlő, majd a lakásban lévő ingóságait jegyzőkönyv felvétele mellett elszállíttatja egy lezárt raktárba. Majd az átvétel módjáról és feltételeiről értesíti a bérlőt. Ilyen esetben érdemes akár új szerződést is kötni egy megbízható bérlővel – erre ugyanis hivatkozhat a tulajdonos, ha a kipakolás szükségességét firtatják.
Ez a módszer csak akkor jogos teljes mértékben, ha a tulajdonos nemfizetés miatt mondja föl a szerződést. „A törvény értelmében a tulajdonosnak vagy bérbeadónak a hátralékos bér összegéig zálogjoga van a bérlő bérleményben lévő vagyontárgyain” – ismerteti az idevágó rendelkezést dr. Gliba János a HMG Censor Kft. vezető jogásza. A jogszabályokban konkrétan a lakás kiürítéséről ugyan nincs szó, de ha a felmondás tényleg jogos, nem marasztalják el a tulajdonost – állítja egy ingatlantulajdonos, akinek a gyakorlatban is alkalmaznia kellett a módszert.
A legjobb taktika egyébként a megelőzés, azaz érdemes közjegyzői okiratba foglalni a bérleti szerződést. Ez azért hasznos, mert jogszerű felmondáskor a bérlő köteles elhagyni a lakást – ha ezt nem teszi meg, a közjegyzői okiratnak köszönhetően bírósági végrehajtás útján lehet kérni a kiköltöztetést. Ennek híján marad a trükközés vagy a hosszadalmas és bonyolult lakáskiürítési per, amelynek végéig a bérlőt – a birtoklás tényére hivatkozva – birtokvédelem illeti meg.