- Gyakori eset: létezik egy notórius nem fizető lakótárs, aki már több 100 ezer forintos közös költség tartozást halmozott fel. Mit tehet ilyenkor a társasház, mit tehetnek a rendesen fizető lakók? Eredményes stratégia, ha az adós bujkál, és nem veszi át a fizetési felszólításokat?
- A nem fizető lakótárs rosszul teszi, ha nem reagál a megkeresésekre, tudjuk meg Dr. Tokár Tamás ügyvédtől. A bujkálás ellenére ugyanis az át nem vett felszólítás is kézbesítettnek tekinthető az úgynevezett kézbesítési vélelem folytán. Ennek lényege: a tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére, illetőleg levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítást kézbesítettnek kell tekinteni akkor, ha azt legalább két alkalommal megkísérelték eljuttatni. Ha e felszólítás a második alkalommal is „nem kereste” jelzéssel jut vissza a közös képviselőhöz vagy az intézőbizottság elnökéhez, akkor a próbálkozás napját követő nyolcadik munkanapon automatikusan kézbesítettnek számít a felszólítás.Akkor sem bújhat el a fizetés elől valaki, ha ismeretlen helyen tartózkodik. Ha ugyanis a tartózkodási helyéről, székhelyéről vagy telephelyéről az illetékes jegyző, illetőleg a központi szerv adatot szolgáltat, akkor a kézbesítési vélelem az újabb adat szerinti címre is a fenti feltételekkel érvényes.
- Jelzálog az adós ingatlanánA törvény szerint társasház közgyűlése jogosult a legalább hat havi közös költséggel tartozó tulajdonostárs társasházban lévő ingatlanának
- Fizetési procedúra
- Az adós fizetési meghagyást kap kézhez, amelyre két válasza lehet. Az első: nem mond ellent, így a fizetési meghagyás jogerőssé válik, amiről a bíróság jogerős határozatával végrehajtási lapot állít ki, ezt követően pedig a végrehajtható elkezdheti a munkát.A másik út: az adós ellentmond, ekkor a fizetési meghagyás polgári perré alakul át, és a végrehajtó a megszülető jogerős ítélet felhatalmazása alapján próbálja érvényesíteni a követelést, például a munkabéren vagy a pénzintézeteknél kezelt összegeken. Maga az árverés ekkor is csupán a végső stádium.
- jelzáloggal történő megterhelésére, de a szervezeti és működési szabályzat ezt a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke hatáskörébe is utalhatja. Vagyis hiába a bujkálás, az adós nem csupán azt nem tudja meggátolni, hogy a jog szerint kézbesítettnek lehessen tekinteni a felszólítást, hanem azt sem, hogy ingatlanára jelzálogot jegyeztessen be a társasház.Más trükköket is bevetnek azonban az adósok. Volt rá példa, hogy egy jelentős összeggel tartozó lakó stratégiát váltott, és bujkálás helyett vitatta a tartozását, mégpedig azért, hogy a fizetési meghagyásos eljárás perré alakuljon át. Ez azonban puszta időhúzás, ugyanis ilyen esetekben ügygondnokot rendelnek ki, aki értelemszerűen kevésbé képes érvelni a tárgyalóteremben az adós mellett.
Végső megoldás: árverés
A végrehajtó szerint rendkívül ritka az olyan árverés, amelyre pusztán azért kerül sor, mert az ingatlan tulajdonosa nem fizetett közös költséget. Ha már árverezésre kerül sor, a közös költség csupán egy a sok egyéb tétel mellett. Ráadásul a társasházak sem ragaszkodnak az árveréshez. Nem az a céljuk ugyanis, hogy kitegyék a lakót, hanem az, hogy bebiztosítsák magukat arra az esetre, ha „mozgás” lenne az ingatlan körül. Például eladja a tulajdonos, netán elhalálozik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társasházakhoz hasonlóan az önkormányzatok is szívesen biztosítják be követelésüket ezen a módon.
Megfigyelhető, hogy az emberek jelentős része sokszor nem anyagi, hanem személyes problémák miatt nem fizet. Például, elégedetlenek a közös képviselővel, sérelmezik, hogy az nem indokolta meg kellően a közös költség emelését, nem mutatott be arról részletes számításokat. Nagy Zoltán ügyvéd úgy látja: a nem fizető lakótárs többnyire fizet, és végső esetben inkább eladja lakását. Azt ugyanis senki nem kockáztatja meg, hogy egy esetleges bírósági árverésen az ingatlan mélyen a forgalmi érték alatt kelljen el. Vagyis, a bujkálásból, nem fizetésből nem kerekedik ki semmi jó.