Közös költség – Nézze meg, hogy mások mennyit fizetnek!
Budapesten a közös költség átlagos összege vízzel együtt 200-250 forint/nm, víz nélkül 130-180 forint/nm. Furcsa módon egy zöldövezeti lakás fajlagos közös költsége sem több mint egy panellakásé. Az újépítésű házaknál azonban mindig történhetnek meglepetések.
A társasház üzemeltetési, karbantartási, felújítási költségeit a tulajdonosoknak kell viselniük. Az egy lakásra jutó közös költség megállapításának leggyakoribb módszere: a hasznos alapterületet megszorozzák az egy négyzetméterre megállapított díjjal.A közös költség vízzel együtt 200-250 forint/nm között váltakozik Budapesten. Ha egy lakás rendelkezik mellékmérőkkel, akkor ez az összeg víz nélkül 130-180 forint/nm között mozog – tájékoztat Bánki Gábor építészmérnök, a több mint 1000 lakás képviseletét ellátó Szövetség a Társasházakért ügyvezetője. Tehát átlagosan egy 2 szobás lakás közös költsége vízzel együtt 12-15 ezer forint lehet, míg egy 100 nm-es lakás havi díja 20 ezer körül alakul.Ahány ház, annyi szokás.
Közös költség számítása
Annyiféle lakás- és háztípus létezik különféle adottságokkal, lakókkal, problémákkal, hogy minden egyes ház közös költség-képzési módszere más és más. Pontos számokat ezért nem lehet meghatározni, hiszen ez függ a lakásszámtól, a műszaki állapottól, az épület korától, az építési stílustól, hogy van-e lift, kert, garázs vagy egyéb felépítmény a telken.Például egy budai társasházban 130 forint/nm a közös költség. Ehhez jön még hozzá lakónként (nem lakásonként) 2450 Ft víz- és csatornadíj, 1260 Ft szemétszállítási díj és 1265 Ft közös képviseleti díj. Persze az átlagos értéknél alacsonyabb közös költség is létezik, de ez ne tévesszen meg senkit, ott a lakók mentalitásával lehet a baj: nem tartják rendben az épületet, nincs felújítási alap stb., ami később lehet gond.
Nincs különbség: panel vagy zöldövezet között. Ha például a panelépületek és a téglaházak közös költségeit vetjük össze, akkor különösebb árkülönbségeket nem észlelhetünk . Hiszen amíg például egy jóval magasabb árkategóriás 3-4 emeletes zöldövezeti házban nincs lift, a kertet rendben kell tartani, virágokat kell ültetni, füvet nyírni. Költeni kell a kertészre, a locsolóhálózatra, ellenben a panelházban a szellőzőrendszer és a lift jelentkezik kiadásként.
Közös költség mit tartalmaz
A kevés lakásszámú társasházaknál azonban több lehet a járulékos fajlagos költség, a nagyobb felújításoknál nagyobb mértékű egyszeri befizetéseket kell eszközölni, viszont az életminőség is magasabb. Például egy 20 lakásos zöldövezeti háznál nemigen van felújítási alap, inkább megszavazzák, hogy egy összegben befizetnek plusz pénzt, ha például le kell festeni a kerítést. A nagyobb lakásszámú házaknál könnyebb kigazdálkodni a fejlesztéseket, így a lift egy főre jutó költsége sem jelent különösebb megterhelést, és a felújítási alaphoz való hozzájárulás sem túl nagy költség. Bár a panelházakat valamiféle mumusként állítják be, nagyon jó szerkezeti adottságokkal bírnak, vagyis ha egyszer felújítják ezeket, hosszú ideg nem sok gond adódik velük.
Az újépítésű sem főnyeremény
A Szövetség a Társasházakért portfóliójában egy újépítésű 60 nm-es lakás közös költsége 8-10 ezer forint lehet havonta. Bár az újépítésűeknél kisebb a közös költség, nagyobb a rizikó, hiszen az elmúlt évtized lakásépítési bummja sok selejtes házat is kitermelt, szinte sok esetben lutriról beszélhetünk. Ha komoly statikai vagy műszaki gondok adódnak, hosszú évekig tartó perekre lehet számítani, hiszen először meg kell határozni a személyi felelősséget. Azonban ezekre a társasház- vagy lakópark-építkezésekre projekttársaságok alakultak, amelyek néha a befejezés után vagy alatt felszívódtak, nincs tőkéjük, így a kártérítést vagy a garanciális javítást is nehéz behajtani. Például egy 4 éves újépítésű ház födémszerkezetét kellett a minap aládúcolni, az építtető persze eltűnt. Ez a 6 lakásos háznak 7 millió forintjába került. Így nézve már nem is annyira kevés a közös költség.A lakóparkokban élőknél könnyen előfordulhat az, hogy külön díj fizetése mellett – amely nem közös költség- vehetik igénybe a térvilágítást, vagy a csapadékcsatorna által biztosított jogot.
Közös költség – Felújítási alap
A közös költség részét képezheti a felújítási alap. Az adott lakóközösség dönti el, hogy gyűjtenek-e plusz pénzt egy elkülönített számlára (felújítási számla), vagy ha aktuális a felújítás, akkor egy összegben dobják össze a szükséges pénzt, amelyek akár milliós tételek is lehetnek. Régebben törvény írta elő a felújítási alap képzését, de a mostani jogszabályok alapján ez már nem kötelező. Általában négyzetméterenként 10-20 forintos összegekről lehet szó, tehát egy 50-60 nm-es, 2 szobás lakás felújítási hozzájárulása 500-1200 forinttal növeli a havi közös költséget. Ezt általában külön részletezik a közös költségen belül. A közös költség része lehet továbbá a lift és a házbiztosítás díja, de ezt nem minden esetben részletezik külön, általában tételenként a közös költség 5-10 %-át teszik ki.
A házközponti fűtés is része a közös költségnek
Jelentős azon társasházak aránya, amelyek házközponti fűtéssel rendelkeznek, vagyis saját kazánt üzemeltetnek. A fűtési díj nagysága függ a gázfogyasztástól, a karbantartástól, a lakásszámtól, a ház műszaki állapotától (nyílászárók, szigetelés stb.), illetve az esetleges gázár-támogatástól. Általában fűtött légköbméter alapján határozzák meg, például egy 131 nm-es, nagy belmagasságú lakásra 402 fűtött légköbméter jut, amelynek fűtési díja havi 30 ezer forint.Van, ahol egész évben beépítik a közös költségbe, így egyenletes mértékű, elviselhető terhet fizetnek, máshol csak a fűtési szezonban jelent többletet. Pl. egy II. kerületi házközponti fűtéses házban egy 99 nm-es lakásban a közös költség 47 ezer forint, kivéve a 3 nyári hónapot, amikor 15 ezerrel kevesebb. (1930-40-es években épült bauhaus-ház, liftes, 4 emeletes, kertész gondozta kerttel, jó állapotú házban, kb. 20 albetéttel.)